1. Milyen típusú klímák léteznek?

2. Mire szeretnéd használni klímádat?

Régen a klímát csak hűtésre használták, azonban ma már a forgalmazott klímát mindegyike a hűtésen kívül, – valamilyen mértékben – fűtésre is alkalmasak.
Neked kell eldöntened, hogy mire szeretnéd használni:

• • csak hűteni akarsz vele,
  • hűteni és átmeneti időszakban fűteni (jellemzően tavasszal és ősszel), fűtés rásegítésként, vagy
  • hűteni és teljes értékű, önálló fűtésként télen is ezt akarod használni.

Ezekre az igényekre a mérnökök kifejlesztettek olyan készülékeket is, melyek nem csak hűteni tudnak, hanem fűtésre is optimalizálva vannak.
Legtöbb márka széles termékskálával rendelkezik az alap modelltől a nagyobb tudású komolyabb készülékekig. A fűtésre is használható készülék jellemzően drágábbak, akár kétszer annyiba is kerülhet, mint egy alaptípus, melyet csak hűtésre lehet jól használni.

Ha önálló fűtést vársz el klímádtól, nem szabad olcsóbb – csupán átmeneti fűtésre alkalmas – klímát venned, mert az igazán fagyos téli napokon dideregni fog a családod és átkozni fogod a napot, mikor az olcsóbb készüléket választottad.
Ha viszont csak hűtésre akarod használni klímád, felesleges pénzkidobás önálló fűtésre is alkalmas drága klímát vásárolnod.

Energiacimke értelmezése

Ha klíma vásárlás előtt állsz és otthonodban gázalapú fűtésed van, azt javaslom, hogy téliesített, vagy még inkább fűtésre optimalizált klímát válassz. Ezzel lesz egy alternatív fűtésed és függetleníteni tudod háztartásod a gázáremelés, vagy gázhiánytól.

3. Ki szerelheti fel a klímádat?

4. Hol érdemes klímát vásárolni?

5. Mekkora legyen a klíma teljesítménye?

Ez az a kérdés, melyre a pontos választ akkor lehet megadni, ha ismerjük az ingatlan paramétereit.

Tudnunk kell, hogy milyen falszerkezetű, milyen szigetelésű, milyen nyílászárókkal rendelkező az ingatlan. Az ablakfelület mérete, tájolása, benapozása, árnyékolása is fontos tényező. Az elrendezés zegzugos, vagy nyitott nagy légterű. Benti hőkibocsátás mekkora (számítógép, elektromos eszközök, konyhai berendezések, emberek száma stb). Milyen hőmérséklet különbségre van igény.

Lakossági felhasználásra leginkább a 2,5 KW (kilowatt), 3,5KW és az 5 KW-os teljesítményűek használatosak. Természetesen létezik ennél nagyobb is, ezekre most nem térünk ki.

Ökölszabályként az alábbiakat érdemes alkalmazni:

Ha nem a megfelelő teljesítményű klímát választod, akkor kétirányú méretezési hiba fordulhat elő:

1. 1. Alulméretezés és
   2. Túlméretezés

Alulméretezésről akkor beszélünk, ha készülékünk csúcsra járatva, teljes kapacitású működés mellett sem képes az adott helyiségben a megfelelő komfortérzetű hőmérsékletet (akár hűtésről, akár fűtésről beszélünk) megteremteni.

Ebben az esetben, majdnem hiába szereltettük be a klímánkat, és csak bosszankodunk rajta, hogy kánikulában a 35 fokos padlásszobában, csak 30 C-ig tudja levinni a hőmérsékletet, az elvárt 25-tel szemben. Ennek oka, hogy a bejutó hőmennyiséget, az átmelegedett falakat egy kis teljesítményű klíma nem győzi lehűteni. Ilyen esetben (a hőszigetelésen kívül) csak egy megoldás van: a feleslegesen megvásárolt, alacsony teljesítményű klímát le kell szerelni és egy új, nagyobb teljesítményűt kell vásárolni, beüzemelni. Készüléktől és kivitelezés bonyolultságától függően, ez akár 100-300 ezer forintos veszteséget is jelenthet.

Túlméretezés ez kisebb probléma, mint az alulméretezés, sőt szakmailag ajánlott, hogy 50%-kal inkább méretezzük túl a készüléket, és így a klímánk kétharmad teljesítményén működve kényelmesen ellátja feladatát. Viszont nem szabad túlzásba esni és irreálisan nagy teljesítményű klímát vásárolni (ágyúval ne lőjünk verébre).

6. Beltéri egység felszerelésekor mire kell figyelni?

Beltéri egység elhelyezésekor fontos szempont a könnyű megközelíthetőség és a megfelelő légáramlat biztosítása.
Készüléket nem csak felszereléskor kell elérni, hanem a karbantartás, esetleges javítás alkalmával is.

A készülék mennyezettől való távolsága ideális esetben 20 cm, azonban alacsony helyiségben, vagy pl. szekrény fölött extrém szűk helyen, minimum 5-6 cm-nek meg kell lennie. Ilyen esetben csökken a készülék hatásfoka, azonban a klimatizálást kompromisszumokkal, de meg lehet oldani.

Tudjuk, hogy a meleg levegő felfelé száll, több Celsius fok eltérés is lehet egy helyiségben a padló és a mennyezet melletti légrétegek között. A beltéri készülék a levegőt felülről szívja be és alulról fújja ki. Fűtésnél a készülék a helyiségben a legmelegebb levegőt szívja be, ennek méri a hőmérsékletét ez alapján szabályozza működését. Ezért fontos, hogy a készüléket ne szorítsuk a mennyezetre, hiszen ha fűtésre is használjuk, akkor a helyiségben a legfelsőbb meleg levegő becsapja a készüléket és a szobában pedig hideg lesz. Ennek a problémának a kiküszöbölésére már van megoldás (Távirányítóba épített I feel funkció, amikor a távirányítót oda tesszük, -pl. az étkezőasztalra- ahol a beállított hőmérsékletet szeretnénk elérni).

Nagyon fontos, hogy a beltéri egység felszerelési helyén a falban ne fusson villanyvezeték, vagy fűtéscső. A beltéri felhelyezésekor ezekre nagyon figyelni kell, nehogy kárt okozzunk!

7. Kültéri egység felszerelésekor mire kell figyelni?

Életveszélyesen elhelyezett, szél által felborított klímák laposttetőn

Könnyűszerkezetes épületnél ajánlatos a készüléket talajra helyezni. Fali rögzítés esetén a szerkezeti elemek a gép zaját felerősítik, ezzel az épületben elviselhetetlen morajlást okozhat.

Nem ajánlatos belső, zárt térbe pl. padlásra, folyosóra tenni!
A kültéri egység zajt és hőt bocsájt ki, ezért elhelyezésekor figyelemmel kell lennünk környezetünkre, szomszédainkra is.

Kell-e valakinek engedélye az elhelyezéshez?

Felszerelés előtt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy szükséges-e valakinek az engedélye, hozzájárulása a készülék elhelyezéséhez? Ilyen személy lehet társasházban a közös képviselő, egyes városrészeken az önkormányzat, de lehet akár a szomszéd is.

Ha engedély nélkül, vagy az illetékesek, érintettek hozzájárulása nélkül helyezed el a készüléket, bírságot, büntetést, feljelentést, pereskedést kockáztatsz meg. A kültéri egységet áthelyeztethetik más helyre vagy véglegesen leszereltethetik, ami költségekkel jár. Ezt elkerülheted, ha előzetesen tájékozódsz.

8. Mit tesz a klíma a helyiség levegőjével?

A klíma beltéri egysége a helyiség levegőjét szívja be és –hőcsere után- ugyanazt a beltéri, de már hűtött (vagy felmelegített) levegőt fújja ki. A készülék benti levegőt kezeli, külső szellőztetős légcsere nem történik.

Ha elhasználódott, oxigénhiányos a levegő, mindenképpen szellőztetni kell, hűtés és fűtés üzemmódban egyaránt!

(Persze létezik szellőztető rendszerrel kombinált légcsatornás klíma, ami juttat be friss levegőt is, de az egy összetettebb, drágább rendszer. Általában új építkezéseknél szokták kialakítani. Most erre nem térünk ki.)

Köztudott, hogy a klíma működés közben hűti (vagy fűti) a levegőt, azonban van itt még más is, amit a készülék tesz a levegővel, ezek pedig a következők:

Tisztít

Szárít

Kondenzvíz

A lecsapódott kondenzvizet más néven cseppvizet, minden esetben el kell a készüléktől vezetni.
Ez többféleképpen megoldható:

• • Belső szennyvíz hálózatra kötve, ekkor fontos a bűzzáró szifon beépítése.
  • A kültérbe vezetve (ha a helyszín engedi akár szabadon csöpöghet, edénybe gyűjthető, csatornába beköthető, vagy megfelelő helyre elvezethető)

Felszerelés előtt mindenképpen tájékozódj, hogy

• • van-e valamilyen helyi szabályozás, amelyet kondenzvíz elvezetésénél be kell tartani.
  • van-e valaki, akinek engedélye szükséges (pl. jegyző, társasházi közös képviselő, szomszéd stb.).

Sokkal többe kerül, ha utólag tájékozódsz és át kell alakítatnod az elvezetést, sőt még birsággal is sújtanak.

Szennyezett, gombás / tiszta ventilátor

9. Felszerelés után, milyen gyakran kell szerelőt hívni a klímához?

Készülék garanciájának feltétele a karbantartások elvégzése! Ha elmarad a karbantartás, garanciáját elveszíti a készülék!

Alapvető fontosságú készülékünk karbantartása, melyet minden esetben klímaszerelő szakembernek kell elvégezni. Karbantartás szezononként esedékes, ami csak hűtés esetén évi egy, hűtés/fűtés használat esetén pedig évi két alkalmat jelent. Érdemes megnézni a gépkönyvet, előfordulhat, hogy a gyártó ettől eltérő gyakoriságot ír elő, akkor azt kell betartani.
A készülék szűrőjének kitakarítása, mosása házilag is megoldható, ahogy már írtam, azonban ez nem egyenértékű és nem váltja ki a szakember által végzett teljes körű karbantartást.

Készülékünk karbantartásával az alábbiakat nyerjük:

• • Spórolás. Tiszta hőcserélővel könnyebben leadja és felveszi a meleget, ezért kevesebb áramot fogyaszt, gazdaságosabb lesz a működtetése.
  • Egészség megőrzése. Tiszta készülék nem fúj be légúti megbetegedést okozó gomba spórákat, baktériumokat, vírusokat a levegőbe.
  • Hosszabb élettartamú lesz a készülék. Mivel szennyeződés nem gátolja a működését, szabadon, könnyen működik a rendszer.

10. Hogyan érdemes a klímát üzemeltetni?

Gyakori kérdés szokott lenni, hogy melyik a jó megoldás:

• • Folyamatosan megy a készülék, vagy érdemes ki-, bekapcsolgatni?
  • Hogyan gazdaságosabb az üzemeltetése?
  • Bírja-e a készülék a folyamatos, non-stop működést?

A mai készülékek inverteres klímák, ami azt jelenti, hogy szabályozni tudják a befújt levegő hőmérsékletét és mennyiségét. Ha a szoba hőmérséklete a beállított értéket eléri, akkor csökkenti a teljesítményt és olyan levegőt fúj be, hogy a megadott állapotot fenntartsa. A készülék ekkor fogyasztja a legkevesebb energiát, amikor ezt az ideális állapotot csak fent kell tartania.

Ha kikapcsoljuk a klímát, akkor a hőmérséklet elkezd változni, vagy melegedik, vagy hűl a helyiség levegője. Újbóli bekapcsoláskor nagy hőmérséklet különbséget kell a készüléknek leküzdeni, ezért ekkor fogyasztja a legtöbb energiát. Mikor eléri a készülék az ideális hőmérsékletet, akkor leszabályoz és visszavesz a teljesítményéből.

Fűtésnél azt szoktuk ajánlatni, hogy ősszel érdemes bekapcsolni a készüléket és tavaszig nyugodtan működhet. A kinti hideg levegő miatt ez a legideálisabb számára és a pénztárcád számára is.

Nyári hűtésnél már egy kicsit másként néz ki a helyzet, csak a legmelegebb, néhány hét kánikulában érdemes folyamatosan működtetni a készüléket, amikor a falak is átforrósodnak és éjszaka is ontják a meleget.
Amikor az éjszakai hőmérséklet már nem forró, akkor éjszakára, nyugodtan ki lehet kapcsolni a készüléket, hiszen jelentősen nem változik a helyiség hőmérséklete reggelig, ráadásul a szellőztetést is jól meg lehet oldani a hűvősebb éjszakában. A klíma bekapcsolásakor nem kell nagy hőmérséklet különbséget leküzdenie.

Bírja-e a készülék a folyamatos működést?

Igen! A készülék lelke a hermetikusan zárt kompresszor, mely 80.000 üzemóra (ez közel 10 év) működésre képes.

Split klímákat gyakran alkalmaznak számítógépes szerver termekben is, ahol nagyon meleg zárt helyiséget kell hűteniük non-stop és a készülékek bírják.

Természetesen a folyamatos működés elengedhetetlen feltétele a karbantartás!

Van valamilyen kérdésed?

Igyekeztünk a leggyakrabban előforduló kérdéseket leírni és a válaszokat megadni, de természetesen ezen kívül is számtalan kérdés lehet még klíma felszerelés előtt.

Nekünk Te vagy a legfontosabb!

Ha van kérdésed, amire választ szeretnél kapni, kérlek írj egy emailt és válaszolni fogunk rá!